A Mikulás!♥.♥

A MIKULÁS!

A "gyõri mikulás" 1988 évben lepte meg elõször a gyõri gyerekeket, amikor egy gyõri ügyes kezû játékos Apuka két éves kislánya  örömére varrt mikulás ruhát, ami olyan szépre sikeredett, hogy elhatározta megossza a többi gyermekkel is a látvány örömét. Hogy ne üres kézzel menjen a gyerekek közé - a Gyõri Keksz- és Ostyagyár-hoz  fordult segítségért. Halbritter Mátyás vezérigazgató  partner volt a kezdeményezéshez. Következõ évben támogatónak társultak a gyõri Kereskedõk és Iparosok is.
A mozgalom  egyre erõsödött, mára hagyománnyá vált, és kiemelkedõen közhasznú  magán alapítványként  mûködik: 3200 gyermeket lát vendégül a Színházban egy elõadásra, és minden gyermek kap egy tartalmas csomagot a Mikulástól.
Történhet ez abból a támogatás-ból, amit  Gyõr  város  adományozói  biztosítanak.  Ezen felül  ugyanezt az élményt kapják az idõs otthonok lakói, az éppen kórházban lévõ gyermekek, néhány óvoda, iskola, anyás csecsemõotthon.

A Mikulás eredete

Szent Miklós, (december 6.) a kisázsiai Myra szent püspöke, a keleti egyház máig legtiszteltebb szentje. A legenda szerint egy éjjel három szegény lány ablakába három zacskó aranyat tett, hogy megszabadítsa őket a szegénységtől, és tisztességesen férjhez mehessenek.

A legenda szerint Miklós az ablakba tett ajándékával megmentette a lányok becsületét. Innen ered az a szokás, hogy a gyerekek szépen kitisztított cipőjüket az ablakba állítják ajándék reményében.
Stájerországban Szent Miklós ünnepének előestéjén a Mikulás- már igen régóta - ajándékot tesz az ablakba tett cipőkbe - persze csak a jó gyermekekébe. Másutt személyesen tér be a házakba, megajándékozni őket.

A Mikulás-nap szokásai a polgárság megjelenésével alakultak ki, s nagy valószínűséggel Ausztriából kerültek hozzánk.

Bár a Mikulás ünneplése elsősorban a polgárság körében terjedt el, azért e jeles napon való ajándékozásnak a magyar parasztság körében is voltak hagyományai. A pogány babonákat, a népi játékokat némileg átmentve, a diákok aprószentek napi püspökválasztásának szokásaival ötvözve alakult ki a hazai ún. Mikulás-járás, főleg a Dunántúlon, Csallóközben és az Ipoly mentén.

 E rituálé szerint láncos, álarcos, olykor szalmába burkolt Mikulás és a kíséretében lévő ördög ijesztgette az utcán a kisgyermekeket, de a fonóházban a fiatalokat is. A színes, kavargó menet számára a tél örömeit köszöntő felvonulássá változott, a fiatalság találkozásának ünnepi alkalmává.

A gyerekek persze mindig tudni szerették volna, mit csinál a Télapó, amikor nem ajándékokat osztogat. Így született meg a Mikulás-legenda, mely szerint a finn Lappföldön lakik, és rénszarvas szánon közlekedik.

Az európai népeknél a Mikulást kezdetben hosszú ősz szakállú, földig érő köpönyeget viselő aggastyánként ábrázolták. Angliában a XVII. sz. óta jelenítik meg, máig legnépszerűbbek a viktoriánus kor mikulásai. Szent Miklós ünnepe Amerikában a XIX. században keveredett össze karácsony ünnepével, ekkor vált Christmas Fatherré. Amerikából az 50- s években (XX. sz) terjedt el az ún. amerikai típusú Mikulás, aki pirospozsgás, joviális, pocakos, mosolygós. Ruházata is megváltozott: rövid, prémmel szegélyezett kabátot és félhosszú csizmát hord. Már nem igazán hasonlít hajdani névadójára, a szentéletű Miklós püspökre.

Az ajándékozás hagyománya, és Szent Miklós emléke, azonban máig megmaradt.

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat